Meloni: Elon Musk nem jelent veszélyt a demokráciára, Soros György igen
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
Igen, de nehéz azokkal szót értenem, akik nem gondolják eleve ugyanazt, amit én.
„Milyen szociológiai következménye lehet Európára a bevándorlásnak hosszú távon? És milyen következményei lennének annak, ha az EU szigorítana, esetleg lezárná határait a menekültek előtt?
Az EU határait nem lehet lezárni, de nem is lenne se helyes, se célszerű. Egy emberséges, átlátható rendszert kell kiépíteni, ahol a kérelmeket általában az EU-n kívül bírálnák el. Aki illegálisan jut be az EU-ba a rendszer felállítása után, azt ki kell toloncolni. Az EU-nak a többi gazdag országgal karöltve biztosítania kellene, hogy a menekülttáborokban élhető viszonyok legyenek. A mostani hullám egyik oka, hogy jelenleg a szír táborok finanszírozása a költségek 35 százlékát fedezi csak.
Európa át fog alakulni, de nem annyira és nem úgy, ahogy azt a vészjósoktól halljuk. Az EU-n belüli migráció valószínűleg lassulni fog, és egyre többen fognak betelepedni Európán kívülről. Ez sok kihívást jelent majd. A gazdasági és kulturális integráció nem lesz zökkenőmentes.
Én az iszlámtól való félelmet erősen túlzottnak tartom. Az eddigi tapasztalat az, hogy az európai muzulmán bevándorlók többsége beilleszkedik. A második generáció már a befogadó ország nyelvét beszéli, gyerekeik száma csökken, vallásos kötődésük gyengül. A 2004-es madridi és 2005-ös londoni merénylet óta, az elmúlt tíz évben komoly terrortámadás csak egy volt, a Charlie Hebdo elleni. Európa megtanulta, hogyan kell az ilyeneket megelőzni. A 60-as és 70-es években mindenki a szélsőbalos terrorizmustól félt, a Vörös Brigádtól, a Vörös Hadsereg Frakciótól, aztán a nacionalista szeparatistáktól, mint a baszk ETA, az északir IRA, vagy mint az örmény nacionalisták. Mind elmúlt, vagy legalábbis nem aggódik senki miattuk. De ne felejtsük el a finn Petri Gerdtet, a holland Karst Tatest, vagy a norvég Anders Breiviket. A terrorizmus mindig velünk marad valamilyen formában, ám a jó hír az, hogy annak a valószínűsége, hogy valaki terroristák áldozatává válik Európában, csak a töredéke annak, mint hogy villám sújtsa agyon.
Kérdezik önt az itthon kialakult helyzetről? Diákjai, kollégái fordulnak önhöz ezzel kapcsolatban? Hogyan tudja összefoglalni nekik, mi zajlik most a magyar társadalomban?
Igen, de nehéz azokkal szót értenem, akik nem gondolják eleve ugyanazt, amit én. Azt tapasztalom, hogy Magyarországon a menekültüggyel kapcsolatban mára kialakult egy olyan helyzet, amelyet a társadalomtudományi szakirodalom a »morális pánik« kifejezéssel ír le. A történelem tele van morális pánikokkal. A késő középkori boszorkányüldözésektől az 50-es évek kommunista kirakatperein át, a melegekkel szembeni hisztériáig számtalan példa van arra, hogy miként lehet alaptalanul morális pánikot kelteni. De a morális pánik egy leíró kifejezés. Morális pánikról beszélhetünk a dohányzás ártalmassága vagy a népesség csökkenés vagy a terrorizmus kapcsán is, és azt is mondhatjuk, hogy például a globális klímaváltozás minden morális vállalkozói erőfeszítés ellenére nem vált még széleskörű morális pánikká. Tehát az, hogy valamit morális pánikként írunk le, azzal még semmit nem mondtunk arról, hogy a pánik alapja valódi-e. Csak arra mutatunk rá, hogy a pánikban az embereket nem a hideg, józan ész, és a racionális problémamegoldás vezérli, hanem nagyon erős érzelmi szükségletek.
A morális pánik egy olyan nagyon intenzív közérdeklődés, félelem, szorongás és/vagy harag, amely általában a médiában elhangzó aggasztó hírekkel indul, amelyre válaszul születnek hatósági intézkedések, törvények. A hírek és intézkedések egymást gerjesztik, és azt az érzetet keltik, hogy a társadalom rendjének alapjai vannak veszélyben. Így tudtuk meg, hogy megindult egy népvándorlás, amely a keresztény civilizációt, de legalábbis Magyarországot fogja romba dönteni.
Fontos szereplője a morális pániknak a morális vállalkozó. A morális vállalkozó a pánik által létrehozott társadalmi mozgást próbálja kihasználni valamilyen társadalmi változás elérésére. Többnyire ő indítja vagy gerjeszti a pánikot azáltal, hogy valamilyen eseményt, viselkedést deviánsnak bélyegez. A morális vállalkozó ugyanakkor kijelöli azokat a személyeket vagy csoportokat is, akik ezért felelősek.”